A fonálférgek kevésbé fejlett mint a platyhelminthes

Laposférgek – Wikipédia

Többsejtű állatok országa Regnum Animalia Subregnum: Valódi szövetes állatok Eumetazoa Kétoldali részarányosak tagozata Bilateria Főtörzs: Pseudocoelia ál-testüregesek Fonálférgek törzse Nematoda A fonálférgek viszonylag egyszerű testfelépítésű, nem szelvényezett, hengeres, keresztmetszetben kör alakú szervezetek.

Több elsődleges — csak rájuk jellemző — tulajdonságuk van, pl.

a fonálférgek kevésbé fejlett mint a platyhelminthes

Mintegy 20 leírt fajukat ismerjük, tényleges fajszámukat több mint százezerre becsülik. Testméretük a 0,3 mm és 8 m között változik. Életmódjukat tekintve két csoportra oszthatóak: szabadon élők és élősködők. Megtalálhatóak a tengerekben, félig sós és édesvizekben, szikes vizekben, hévvizekben, talajokban, mohapárnákban, avarban, trágyában stb. A szabadon élő fajok szerves törmelékkel, algákkal, gombafonalakkal, növényi nedvekkel, baktériumokkal táplálkoznak.

A ragadozó fajok kisebb állatokkal támadnak meg. Sok faj növényparazitává lett. Jelentős számban különböző állatfajok élősködői. A fonálférgek testének egyes részei hatsugaras vagy kétoldali szimmetriájúak.

Laposférgek

A kültakaró három részből áll. A kutikula több rétegű glykoproteinekből, lipidekből és kollagénhez hasonló fehérjékből áll, funkciója a féreg testében hidrosztatikai nyomás fenntartása, védelem a külső behatások ellen, a parazita fajoknál a gazdaállat bordák húzódhatnak.

Az élősködő életmódot folytató fajoknál gyakran megfigyelhető a test két oldalán elhelyezkedő feji cervicalisoldalsó hypodermis a kutikula alatti, azt létrehozó sejtes szerkezetű vagy sejthatárok nélkül syncytium.

Az epidermis hosszában a testüreg pseudocoel felé dorsalisan, ventralisan és lateralisan megvastagszik, bordákat képez. A bordákban idegtörzsek, a két oldalsóban a kiválasztó szervek csövei futnak.

a fonálférgek kevésbé fejlett mint a platyhelminthes

Az epidermis alatt az izomréteg minden rostja egyetlen óriási sejtből áll. Minden izomsejtnek két része van: egy fibrillumokat tartalmazó összehúzódni képes talprésze, és egy összehúzódni nem képes, az idegrostokhoz kapcsolódó, szarkoplazmát és sejtmagot tartalmazó része.

A fonálférgeknél az idegimpulzusokat az izomsejtek veszik át az idegrostoktól. A szájnyílás a féregtest elülső végén terminálisan, illetőleg dorsalisan vagy ventralisan nyílik, ajkak veszik körül.

Származásuk, elterjedésük[ szerkesztés ] A vedlő állatok Ecdysozoa főtörzsének három nagy kládja valamikor a neoproterozoikum végén — kambrium elején különült egy egymástól, és nem sokkal később a fonálférgek is különváltak testvércsoportjuktól, a húrférgektől Nematomorpha. A hosszú evolúciós idő alatt képviselőik rendkívül változatos élőhelyekhez alkalmazkodtak. A as évekre mintegy 20 fajukat írták le.

Az ősi típusú fonálférgeknél 6 ajak labium található, mindegyik tapintószemölcsöket papillák és sertéket visel. A szájnyílás környékén két mirigyes szerkezetű kemoreceptor, az oldalszerv amphidium, amphid is megfigyelhető.

A szájnyílás a kutikulával bélelt szájüregbe vezet.

a fonálférgek kevésbé fejlett mint a platyhelminthes

Ha a szájüreg erősen fejlett, fala megvastagodott, szájtok a neve. A fajok egy részénél a szájüreg egyszerű, fegyvertelen, más fajoknál az életmódtól függően a szájüregben szájszurony stylusfog vagy tüskeszerű képződmények fordulnak elő. A nyelőcső izmos, lehet egyszerű és tagolatlan.

  1. Fonálférgek – Wikipédia
  2. Ellenőrző kérdések a
  3. Laposférgek – Wikipédia
  4. Fonálférgek (Nematoda) | Körinfo
  5. Brehm: Az állatok világa / I. OSZTÁLY: FONÁLFÉRGEK (NEMATODA RUD.)
  6. Állattan | Digitális Tankönyvtár

Számos fajnál egy vagy két hagyma alakú duzzanat bulbus található. A nyelőcső két részre osztható corpus, postcorpus. Az utóbbiban helyezkednek el a nyelőcsövi mirigyek.

A bélcső egyszerű, fala egyrétegű hengerhámsejtekből áll. A végbélnyílás a farki vég közelében, midig a hasi oldalon van. A gázcsere a kültakarón át történik. A kiválasztó szerv kétféle típusú. Elsősorban a tengerben élő fonálférgeknél a kiválasztás a hasi oldalon elhelyezkedő és nyíló ún.

Ebből fejlődött ki a csőrendszerrel működő kiválasztó szerv.

Oh no, there's been an error

Az általában H-alakú csövek a test két oldalán az epidermis eredetű bordában futnak, majd egyesülve a hasi oldalon nyílnak. A fonálférgek idegrendszere a különböző fajoknál hasonló felépítésű, meghatározott, csekély számú idegsejtből áll.

Központja a garat körül található ideggyűrű, ebből vastagabb, ventralis és dorsalis, illetve vékonyabb subventralis és subdorsalis idegtörzsek alakulnak ki.

a fonálférgek kevésbé fejlett mint a platyhelminthes

Az idegtörzseket harántágak kötik össze. Idegpályák indulnak s feji és a farki végen lévő papillákhoz, az oldalszervekhez és a Secernenrea osztályhoz tartozó fajok az oldalszervéhez hasonló funkciójú phasmidiumokhoz. A legtöbb fonálféregfaj váltivarú. A hímek rendszerint kisebbek, mint a nőstények. Ideiglenes emberi parazita fajok időnként szűznemzéssel is szaporodnak.

Fonálférgek (Nematoda)

A női ivarszerv páros petefészekből ovariuma páratlan méhből uterus és a hüvelyből vagina áll. A hüvely nyílása a vulva mindig a hasoldalon, a végbélnyílástól függetlenül nyílik. Az élősködők női ivarszerve sokszor tetemes méretű és igen nagyszámú petét termel. A hím ivarszerv páros vagy páratlan heréből testisaz ondóvezetékből a fonálférgek kevésbé fejlett mint a platyhelminthes deferens áll.

Fonálférgek

Ezt az ondókilövellő cső ductus ejaculatorius követi. A hím ivarszerv a végbéllel közös kloákába torkollik.

a fonálférgek kevésbé fejlett mint a platyhelminthes

A hím ivarszerv járulékos részei lehetnek a rendszerint páros párzóhorog spiculuma vezető pálca gubernaculum és a párzó táska bursa copelatrix. A fonálférgek lehetnek petetartók oviparovoviviparok barázdálódó petét vagy 1.

Az egyedfejlődének a petesejt megtermékenyítésétől az 1.

  • Ellenőrző kérdések a
  • Nyirokcsomók a belekben és férgek
  • Az ilyen paraziták szűrése
  • Fonálférgek — Wikipédia Taxonómia phylum platyhelminthes Elnevezés[ szerkesztés ] A fonálférgek nevüket cérnaszerűen vékony, hosszú testalakjukról kapták.
  • Fonálférgek Taxonómia phylum platyhelminthes
  • Férgek kezelése dikaris
  • Megjelenésük, felépítésük[ szerkesztés ] Egyszerű szerveződésű szövetes állatok.

A postembrionális fejlődés során a lárvák négyszer vedlenek. A fonálférgek kutikulája két vedlés között is növekszik. Az élősködő életmódot folytató fonálférgek kifejlődéséhez csak gazdaszervezetre közvetlen fejlődésű fonálférgekvagy köztigazdá k -ra és végleges gazdára van szükség. A fertőző lárvák rendszerint a 2.

Taxonómia phylum platyhelminthes

A fonálférgek eredetéről, törzsfejlődéséről és rokonsági kapcsolatairól ismereteink meglehtősen hézagosak. Testük fosszilizációra alkalmatlan. Feltehető, hogy a többi ősszájútól már a kambriumban különváltak és önállóan fejlődtek. Közvetlen és gyors embrionális fejlődésük, testük ősi szervezetlensége, a tagolatlan test, a sejtállandóság, a sugaras szimmetria, a csillók teljes hiánya, a parazitizmus arra utalnak, hogy a fonálférgek egyenes irányban progresszíven fejlett szervezetek.

A jelenleg ismert állatcsoportok közül a Nematomorpha-hoz és a Gastrotricha-hoz állnak közel. Származástanilag elsődleges a szabadon élő életmód.

Kialakulásuk sekély tengervízben történhetett, ahol az aljzathoz farki mirigyeik váladékkal rögzültek, szesszilis életmódot folytattak. A tengerből hódították meg az édesvizet és a szárazföldet. Az élősködő életmód kialakulása — más parazitáknál is — a gazdák filogenetikus fejlődésével hozható összefüggésbe, nem egyetlen a fonálférgek kevésbé fejlett mint a platyhelminthes vonalon következett be azaz az élősködő férgek nem egymás legközelebbi rokonai.

További a témáról