Férgek a hangyákban

Rendszerint három formája jelenik meg egy fajon belül: a szárnyas hím, a szárnyas nőstény és a szárnyatlan dolgozó, melyet régi források pl. Szárnyas hímek[ szerkesztés ] A szárnyas hímek teste karcsú, csápostoruk jóval hosszabb, összetett szemük férgek a hangyákban nagyobb, mint más alakoké.

A csigák életét szívóférgek teszik pokollá azzal, hogy élő holtakká, valójában saját utódaik tenyésztelepévé változtatják a testüket. A Carpinteria mocsaraiban élő élősködő szívóférgek, más néven mételyek kedvelt köztigazdája a Cerithidea californica nevű csigafaj. Számos parazita állatfaj fejlődik ehhez hasonlóan, úgynevezett köztigazda beiktatásával, amikor a petékből kikelő lárvák átmenetileg egy másik állatfaj, például egy csiga testében növekednek, mielőtt végleges gazdájukba költöznének át.

Rövidebb életűek. Szárnyas nőstények[ szerkesztés ] A szárnyas nőstény a megtermékenyítés után elveszti szárnyát, de ezután is meg lehet ismerni hatalmasra kifejlődött toráról. Ezeket a megtermékenyített nőstényeket nevezik királynőknek.

• Parazita stádiumok
• Снова молчание.
• Они миновали тень обломившейся стены и вступили в ущелье, где каменные горы раскололись надвое.
• Az ascaris fertőzés inkubációs periódusa
• Hangyák, giliszták és férgek
• Bélférgek társadalma | hu
• Hangyák – Wikipédia

A királynők évekig elélnek; Lubbock, Janet, Wasmann megfigyelései szerint a rovarok életében hallatlan kort, 10—15 évet is megérnek. A megtermékenyített királynők önállóan tudják kis családjukat felnevelni, amelyből később a pompásan megszervezett kolónia vagy állam kialakul.

A hangyaállamban rendszerint egyetlen királynő van; egyes fajok kolóniájában azonban akár 3—4 királynő is megfér egymás mellett. Dolgozók[ szerkesztés ] Hangyaboly A dolgozók voltaképpen elsatnyult nőstények, szárnyatlanok, toruk jóval egyszerűbb szerkezetű és kisebb, mint a termékeny nőstényé, összetett szemük kisebb, pontszemeik is vagy teljesen hiányzanak, vagy egészen aprók.

Fonálférgek

Ezzel szemben agyvelejük erősebben fejlett, mint az ivaros egyéneké és ennek köszönhetik szellemi képességeiknek magasabbrendűségét, úgyhogy a hangyadolgozók igen sokoldalú munkát tudnak végezni.

A dolgozókon kívül egyes hangyafajoknak ú.

Különösen feltűnően nagy a fejük és rágójuk. A katonák hivatása igen különböző, sokszor valóban a harcos feladatát végzik az állam megvédésében, legtöbbször azonban részt vesznek a békés élet különböző munkáiban, így például a maggyűjtőhangyák katonái a kemény héjú magvak felbontásában segédkeznek, vagy mint a kapushangyák a portás kötelességeit végzik.

A dolgozók és katonák élete nem olyan hosszú, mint a királynőké, mégis némelyik faj dolgozói, mint például a Formica fusca L. A hangyadolgozók nagysága igen változó. Igazi óriások a tropikus Dél-Amerikában élő Dinoponera grandis Guér.

Ezek fekete, karcsú, fürge hangyák, testük hossza megüti a 3 cm-t. Ezzel szemben a forróégövi tájakon igen elterjedt hangya a Monomorium floricola Jerd.

Account Options

Kivételek[ szerkesztés ] Az előbb ismertetett kasztoknak egymáshoz való viszonya nem mindig ugyanaz, vannak közöttük kivételek. Így a nálunk is előforduló Anergates atratulus For. A Formicoxenus nitidulus Mayr. Némelyik fajnak törpék a szárnyas nőstényei, amelyek rendszerint a normális nagyságú nőstényekkel ugyanabban a kolóniában élnek.

Vannak azonban olyan fajok is, amelyeknek óriástermetű a királynőjük. Ilyen rendkívül nagy a királynőjük a trópusok alatt élő kóborhangyáknak Dorylus.

Huszonnégy

Vannak olyan dolgozók, amelyeknek rendkívül nagy a fejük és olyanok, amelyek igen kis termetűek. Nem hiányoznak a nőstény és a dolgozók közötti átmeneti alakok sem. Találhatunk közöttük olyan nőstényeket, amelyek dolgozókhoz hasonlítanak és nőstényekhez hasonló dolgozókat. Ennek valószínűleg az az okozója, hogy a férgek a hangyákban lárvakorukban nem kapják meg a szükséges táplálékot. Hogy a lárvaállapotban kapott tápláléknak milyen nagy hatása van a kifejlődött hangya alakjára, legjobban bizonyítja az a megfigyelt tény, hogyha bizonyos vendégbogarak lárvái kedvéért a hangyák saját lárváik táplálását elhanyagolják.

Ilyenkor a nőstények helyett korcsokat, dolgozóhoz hasonló átmeneti alakokat nevelnek fel a hangyák.

• Mindezt paraziták segítségével
• Származásuk, elterjedésük[ szerkesztés ] A vedlő állatok Ecdysozoa főtörzsének három nagy kládja valamikor a neoproterozoikum végén — kambrium elején különült egy egymástól, és nem sokkal később a fonálférgek is különváltak testvércsoportjuktól, a húrférgektől Nematomorpha.
• Legeltetett kérődzők belső és külső élősködői I.
• Hogyan kell szűrni a parazitákat
• Tud/Tech: Féreghorror a zombicsigában - robogohaz.hu
• Fonálférgek – Wikipédia
• Legeltetett kérődzők belső és külső élősködői I. rész - Agro Napló - A mezőgazdasági hírportál

A hangyákban élősködő féreg Mermis szintén satnya dolgozók létrejöttének mermithergath lesz az okozója. Arra is van férgek a hangyákban, hogy a dolgozók is raknak némelykor petét, jóllehet szabály szerint a dolgozók terméketlenek. A meg nem termékenyített dolgozópetékből rendszerint hímek fejlődnek. A szaporodás menete[ szerkesztés ] Párosodni készülő hangyák A hangyaállam harmonikus rendjét a rajzás közelgő a férgek megelőzésének jelei szokta megzavarni, amikor a nászrepülésre érett szárnyas hímek és nőstények lázas sietséggel igyekeznek elhagyni bölcsőjük sötét helyét.

Ilyenkor úgyszólván minden rend felbomlik az államban; a szárnyas hímek és nőstények, a nagyobb államokban ezerszámra, nyugtalanul szaladgálnak ide-oda, nem használ már ilyenkor semmit a dolgozók kedveskedő cirógatása s hiába húzogatják vissza őket szárnyuknál fogva a fészek kijáratától, szinte elvakulva törekednek kifelé.

A dolgozók is szörnyű izgalomba jönnek, amikor az ösztönüktől űzött szárnyasoknak sikerül idő előtt kijutni a fészek belsejéből, utánuk rohanva, megragadják és szigorúan visszahurcolják őket. Amikor azonban elérkezik a nászrepülés alkalmas napja, rendszerint egy szélmentes és napfényes délután, korlátozás nélkül kelnek szárnyra a hangyaállamokból a hímek és nőstények milliói s otthagyva a földi életet, a levegőben igyekszik megtalálni mindegyik a maga párját.

A hangyák rajzásakor néha óriási tömegek kerülnek a levegőbe, úgyhogy elhomályosítják a napot. Szokásuk szerint többnyire valamilyen magasan kiálló pont körül keringenek a rajzó hangyák; kilátótornyok vagy templomtornyok csúcsa körül gyülekeznek össze.

1. Хотя, по правде сказать, эта планетка могла служить и каким-то чисто украшательским целям -- скажем, просто, чтобы красоваться луной на небе своего гигантского хозяина, Но даже в этом случае представлялось вполне вероятным, что ей придумали бы и еще какую-то дополнительную функцию.
2. Paraziták utáni következmények

Messziről nézve rajzásuk sötét, gomolygó füstfelhőhöz hasonlít, s így meg is esett több ízben, hogy láttára kivonultak a tűzoltók abban a hitben, hogy tűz van. Nem minden hangyafajnak a nászrepülése ilyen feltűnő, mert kisszámú kolóniájukból nem verődhetnek össze nagyobb tömegek.

A hangyapárok nem minden esetben egyesülnek a levegőben, gyakran végbemegy a párosodás a felrepülés előtt. Megesik az is, hogy már a fészek belsejében megtörténik a nőstény megtermékenyítése, legtöbbnyire azonban inkább repülés közben, úgyhogy végül a nászrepülők részben összekapcsolódva, részben egyenként a fészektől távolabbi helyen lehullanak a földre.

Itt a hímek csakhamar elpusztulnak, a megtermékenyített nőstényre pedig az a nehéz feladat hárul, hogy a legtöbb esetben minden segítség nélkül új családot alapítson.

A kolónia otthona[ szerkesztés ] A hangyakolóniák lakóhelyei: a fészkek, az egyes fajok szerint nagyon különböző alkotású. A fészek építésmódja a külső körülmények szerint változik, minthogy a hangyák nagyon jól tudnak a környezethez alkalmazkodni.

Így sokszor azt látjuk, hogy ugyanaz a faj, amely a nap melegét jól megtartó lapos kő alatt tanyázik, néha korhadó fában is kitűnően érzi magát, vagy magas földből épített kupacban rendezi be államát. Ilyen például a nyugati gyepihangya Tetramorium caespitum Férgek a hangyákban. A legtöbb hangya fészkének építési módja és berendezése annyira jellemző, hogy kis gyakorlottsággal a fészek helyéről, külső alakjáról a fajra is következtetni lehet.

Megkülönböztetnek tisztán földből épített fészkeket, ezeknek föld feletti kúpját is földből építik meg a hangyák.

Kuckó mackó

Kombinált fészeknek nevezik a Formica-félék lakását, amelyek a földalatti járataik fölé száraz fű - vagy fadarabkákbólvagy pedig mint az erdei vöröshangya, lehullott fenyőlevelekből építik meg kúp alakú építményüket.

A Camponotus-félék rendszerint száraz fatönkökbe szeretnek fészkelni, s óriási munkával vésik beléjük járataikat. Magyarországon legismertebbek a pirostorú lóhangya Camponotus ligniperda és a szürke lóhangya Camponotus vagus fába vésett fészkei.

A nálunk is élő fekete fahangya Lasius fuliginosus Latr.